A kötőanyag egy nagyon fontos része a falazás kivitelezésének.

Falazás – Mészhidrát

A meszet leginkább habarcsok készítésére használják falazás során. Magát az anyagot úgy nyerik, hogy a mészkövet nagy hőmérsékleten hevítik és szén-dioxidot, illetve vizet vonnak el belőle. A mészpépet festéshez is lehet használni, a mészhidrát pedig por alakú. A mészből készített habarcs a levegőből felvett szén-dioxid által keményedik meg néhány hét alatt, ami alatt nem szabad légtömören elzárni. Vannak hidraulikus meszek is, melyek megkeményedéséhez nincs szükség levegőre, így megkönnyítik a munkát.

Falazás – Cement

A legszilárdabb falazás a cement kötőanyaggal elérhető. A cementből készíthetünk falazó- és vakolóhabarcsot, betont és esztrichet is. A cementeknél az adalékanyagok különbözhetnek. A leggyakrabban használt cement a portlandcement. Ezen kívül van mészkő-portlandcement, kohósalak-portlandcement, trassz-portlandcement és pernye-portlandcement.

Falazás – Gipsz

A gipsz ipari folyamatok által vagy a természetben előforduló gipszkőből nyerhető ki. A gipszet csak beltérben lehet használni falazás során, mert érzékeny a nedvességre. Vakolatok, aljzatok és tapaszok készítésére szokták használni. A tiszta gipsz gyorsan köt, ezért kötéslassítókkal lehet késleltetni ezt.  

Falazás – A kötőanyagok használata

A kötőanyagokat felbontás előtt érdemes minél hamarabb felhasználni falazás kivitelezéséhez, mert a levegő könnyen tönkreteszi. A klasszsikus kötőanyagok sok esetben részben műanyagokkal is helyettesíthetők.